Egy szeméttel teli gödör helyén épült az Országház

• 2017-04-21 16:30:00

A közel két évtized alatt elkészült óriási épület megjelenése előtt nem volt épp egy élmény a környéken sétálgatni.

Buda és Pest 1873-as egyesülése után, az Ybl Miklós által csak vészmegoldásként épített (1865-1866) Bródy Sándor, akkor még Főherceg Sándor utcai palota (ma az Olasz Kulturális Intézet) kinövésével merült fel a jogos igény: az országnak egy, az országgyűlés mindkét házát befogadni képes, nagy épületre van szüksége.

Az 1880. évi LVIII. törvénycikkben kijelölték a helyszínt, a Duna partján lévő, az 1876-ban megnyitott Margit híd, illetve az 1849-re megszületett Lánchíd közt fekvő Tömő teret, ahol az 1882-es tervpályázaton győztes Steindl Imre tervei szerint elindult az építkezés.

De milyen lehetett volna az Országház, ha nem Steindl első látásra is bizarr módon költségesnek tűnő tervét tartják a legjobbnak?