Újra virágkorukat élik a panelek, és ennek nem csak pénzügyi oka van!

Újra virágkorukat élik a panelek, és ennek nem csak pénzügyi oka van!

A panellakás kifejezés kapcsán egy korosztály azonnal rémesen alacsony belmagasságú, meleg és gyengén hangszigetelt „heringesdobozokra” asszociál.

Pedig a paneleknek is megvan az előnyük, sőt bizonyos tévhitekkel érdemes leszámolni. A panelek iránti kereslet ékesen bizonyítja, nem csak az árak miatt kelendő ez a fajta ingatlan. De akkor mégis miért? A „panelsztori” nyomába eredtünk az ingatlanbazar.hu és néhány piaci elemző segítségével.

Igazságtalan előítéletek vagy jogos fenntartások?

Mi a baj a panellal? Egyáltalán van vele baj? A privatbankar.hu elemzői szerint míg a nagy lakásépítő programok korában még valóban szürke tömbökből álltak a lakótelepek, és az otthonok minősége sem volt 100%-os, mára ez a helyzet megváltozott. Állami programok és közös befektetések során a panellakások – és az épületek – szigetelése megújult, sok ház pedig még külsejében is megszépült. A szomszédban zajló eseményeket ráadásul nem csak itt lehet hallani, temérdek téglaépítésű házban küzdenek hasonló problémával a lakók. Akár a közkedvelt Újlipótvárosról, akár budai kerületek társasházairól van szó.

Sokan hivatkoznak az alacsony belmagasságra, de egyrészt a négy méter körüli „hodályok” felfűtése komoly probléma, másrészt ilyen otthonok a II. világháborútól kezdve már nem is épültek. Az újépítésű lakások is visszatértek a kezelhetőbb belmagasságokhoz, így a „norma” mára nem a századfordulós bérházak, hanem a panelek méretéhez húz.

A panellakások kapcsán a pró és kontra érvek mára leginkább érzelmi, semmint befektetési és pénzügyi alapon sorakoznak fel. Érdekes jelenség, hogy míg több generáció számára a panel egyenlő volt a szocializmussal, a mai lakásvásárló fiatalok már „kinőttek” ebből a korból. Számukra a panelhez nem társul olyan negatív, érzelmi konnotáció, amely a lakhatás valódi minőségét és a pénzük befektetését érintené. A korábban rémhírként terjesztett minőségi problémák és élettartam pedig jó ideje megdőlni látszik: a panelházas épületek a rendszeres mérések és karbantartás alapján még sokáig biztos lábakon állnak.

A legfontosabb gyakorlati előnyök

A panellakások gyorsan eladható értékek, szorult helyzetben vagy sürgős változások során nem kell attól tartani, „beragad” az ingatlan a piacon. Az elemzeskozpont.hu oldalán részletesebben is végigvett előnyöket logikusan végiggondolva végül mindennel egyetértettünk.  A panelek ára még mindig alacsonyabb a téglaépítésű társaiknál, tehát szűkösebb kasszával is normális méretű, jó állapotú otthonhoz juthatunk. Mindemellett kiadás esetén a bérleti díj meglehetősen hasonló, tehát ha befektetési céllal keresünk ingatlant, egyértelműen logikus választásnak tűnik a panel. Persze fontos odafigyelni rá, hol található a lakás. Nemcsak a városrészt, de magát a házon belüli elhelyezkedést is figyelembe véve. A főváros mellett egyes nagyvárosok is biztonságos befektetési helyszínek lehetnek, de városon belül is érdemes tájékozódni, mely részek a legértékállóbbak, hol terveznek pl. fejlesztéseket. Emellett fontos tudni, hogy a legfelső emeleti otthonok (főként a VII. emelet feletti régió) valamivel lassabban értékesíthetőek, miközben a földszint az esetleges forgalom miatt zajosabb lehet. Nyugalom szempontjából a lifttől való távolság is fontos lehet. És persze akár magunknak, akár kiadás céljából veszünk ingatlant, a tájolás és a kilátás mindig meghatározó kell hogy legyen. Van, akit a játszótér zavar, van, akit az autóforgalom. Van, aki szereti a benapozottságot, vanm aki nem. Nem vagyunk egyformák. De egy biztos, ha ésszel választunk, bárhol boldogok lehetünk.

Pesti körkép: árak és a meghökkentő valóság

A Balla Ingatlan szakértői véleménye szerint míg 2015-ben még a 10 millió forintnál olcsóbb fővárosi ingatlanok helyzetét vizsgálták, mára ez az összeg nevetségesnek számít, hiszen
20 millió forintért is már vadászni kell a lakásokat Budapesten. És bár „2015-ben ráadásul már beindult az áremelkedési hullám a budapesti ingatlanpiacon, és a panellakások nagy része is kicsúszott a 10 millió forint alatti sávból, azért a külső és belső kerületekben is még meg lehetett csípni egy-egy 30-35 négyzetméteres, egy-másfél szobás garzonlakást ezért az árért – osztja meg tapasztalatait az iroda. – Ezzel szemben 2019 közepén kifejezetten szerény kínálatból válogathatunk az előbbi ár duplájáért, azaz 20 millió forintért is. Pedig nem a hirdetési, hanem a valós eladási árakat vizsgáljuk” – folytatódik a sajtóközlemény.
Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője egy érdekes részletet is megoszt az érdeklődőkkel. Eszerint a közelmúltban munkatársaival értékesítettek a IX. kerületi József Attila lakótelepen is 26 négyzetméteres garzonlakást 18,6 millióért, de a tipikus garzonárak ettől függetlenül már 20 millió forint felett járnak, így ez inkább kivételnek tekinthető. Az említett ár is csak azért volt elérhető a vevő számára, mert a tulajdonosa kinézte már magának a következő, nagyobb lakását ugyanitt, így sürgős volt az értékesítés.

Ha egy kicsit északabbra, a IV., XV. kerületekben nézünk körül, akkor is azt látjuk, hogy a
20 millió forintos összeg „az a szint, ami alatt csak nagy szerencsével lehet elfogadható ingatlanhoz jutni” – fogalmaz
Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi szakmai vezetője. Panellakáshoz csak kis eséllyel juthatunk, hiszen a másfél szobás lakások ára ma már 22 millió forintnál indul a két észak-pesti kerületben.

„Ha a főváros déli részén nézünk körül, akkor is hasonló helyzettel találkozunk: nem nagyon jellemző, hogy 20 millió alatt legyen bármi is” – szögezi le Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. A korábban olcsónak számító Havanna lakótelepen a másfél szobás, 35 négyzetméteres garzonok ára 20 millió forintnál jár. Nagyon ritkán van arra példa, hogy ez alá becsúszna az ár. Ilyenkor általában sürgős az eladás, de ezek az ingatlanok jellemzően nem is kerülnek meghirdetésre, mert ismerősök megveszik, vagy az ingatlaniroda egyből kiajánlja olyan vevőik részére, akik pont ilyen ingatlant keresnek. „Ha pedig felújított egy ilyen garzon, akkor egyértelműen drágább
20 millió forintnál, hiszen ezekre erős most az a kereslet az építőiparban jellemző nehézségek miatt. A közelmúltban egy felújított garzont például 21,5 millió forintért értékesítettek ezen a lakótelepen” – egészíti ki a gondolatot a szakember.

Röviden tehát a lakótelep élt, él és élni fog. Ha a Szomszédok kora már le is járt, ez az ingatlanfajta a maga fejlődésével még mindig sok romantikus és izgalmas életnek adhat otthont. A kérdés ki lesz önből: egy Julcsi vagy egy Vágási Feri?

Forrás: Lokál



További ingatlan hírek

Eladná ingatlanát?

Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink, kiváló ingatlan szakjogász irodánk, hitelügyintéző csoportunk, és energetikai tanúsítvány készítésével foglalkozó mérnökcsapatunk garantáltan minden, az ingatlannal kapcsolatos ügyben segítségére tud lenni.

Eladnám az ingatlanomat

Ahol találkozhat velünk