Új strandfürdő nyílik Budapesten

Új strandfürdő nyílik Budapesten

hullámmedencével, áltörökfürdővel és Duna-parti panorámával

Újranyit a pesterzsébeti strand, ezzel Csillaghegy, a Paskál és a Palatinus után egy újabb fővárosi strand válik teljes értékű, télen is használható fürdővé. Ami azonban legalább ilyen lényeges: a hiánypótló funkcióhoz magyar strandokon ritkán látható építészeti minőség is társult. A fürdő területét az építész tervezőkkel jártuk be, röviddel a hivatalos átadó előtt.

Dél-Pest majdnem két évtizede vakfolt a fővárosi strandtérképen, de nem volt ez mindig így. A Soroksári-Duna bal partján már az 1900-as évek első harmadában is működött fürdő; ahogy az alábbi, 1929-ből származó archív képen is látható, részben a folyópart elkerítésével hoztak létre strandot a környék munkás lakosainak, a képen balra még az egykori téglagyár is látható. Később próbafúrásokat végeztek a helyszínen, ami 1932-ben eredményre is vezetett: Budapesten olyan sok termálkút van, amit komplett országok is megirigyelnének, jódos-sós-brómos vizű azonban csak egy - és az egész országban is csak három. A hévizet kihasználva hamarosan tovább terjeszkedett a strand, az ötvenes évek közepén pedig felépült a régiség látszatát magára öltő, kupolás fürdőépület.

Valószínűleg a korszak építészei is érezték, hogy a törökfürdőnek kinéző épület egy kissé archaikus az 1950-es években, de nem volt mit tenni, még így is ezt érezték a legautentikusabbnak.

Az együtteshez aztán minden korszak hozzátett ezt-azt, de a strand népszerűsége nem tudta ellensúlyozni a terület korszerűtlenségét és az anyagi veszteségeket, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2005-ben bezárta az egészet. Az újratervezés és a kivitelezés e napokban közeledik a végéhez, a beruházás 3,8 milliárd forintból valósult meg. A területen a Palatinust is újratervező Archikon építészei vezettek végig.

Az eredeti, terméskővel burkolt épület, tetején a kupolával. Az új épületrészek ehhez csatlakoznak, a köztük kialakult belső udvarokon keresztül különböző átlátások jönnek létre.

A képen látható medence vize azt a látszatot kelti, mintha a belógó dobozokat, a medencébe elhelyezett tárgyakat elárasztotta volna a víz. Az egész kicsit arra emlékeztet, ahogy a talajvíz eláraszt mondjuk egy pincét. Ez egy tudatos koncepció része volt, meséli Dobos Bence, az Archikon építésze.

A másik koncepcionális szempont a törökfürdők, a kicsit barlangos, intimebb terek megidézése volt, meséli Nagy Csaba építész, vezető tervező. Ehhez egy különleges megoldást választottak: a különböző funkciók egy-egy „dobozba" kerültek az épületen belül.

Ilyen doboz ez a Dunára (és per pillanat a takarítófiúra) néző pihenőszoba is, aminek a belső terét a szaunákhoz hasonlóan fával borították. Ez akusztikailag is segít a pihenés biztosításában.

A finn szauna, a só- és infraszauna és a gőzkabin is egy ilyen kockában kapott helyet. „Olyan ez, mint egy svájci bicska, minden oldalról tud valamit" - mondja Dobos Bence építész.

Az építészek történetileg hitelesebbnek, higiéniai szempontból pedig praktikusabbnak érezték csempe helyett a kő használatát. Összesen 10 ezer négyzetméter gránitot építettek be, aminek az üzemeltetés során nagy hasznát veszik majd, de jól is néz ki.

A gránit a falakon is megjelenik, de a kisebb igénybevételnek kitett területeken megjelenik a portugál mázas kerámia használata is.

Az öltöző is egy dobozban kapott helyet, amelyet felülről keskeny bevilágítók tesznek világossá. A szekrények közötti tengelyen elnézve felsejlik a medencetér.

Fontos volt a Dunával való kapcsolat, a kilátás is. A gyep gondozott, de egyelőre még csak néhány fa árválkodik a két hektáros területen. A megfelelő vegetációs időben (vagyis ősszel) újabbakat ültetnek, összesen 120-130 fa lesz a területen - meséli Nagy Zsolt építész. A kivágott fák miatt 200 további fát ültettek és ültetnek el a kerületben.

Kint helyet kapott egy hatsávos, vízilabdaedzések megtartására is alkalmas úszómedence, egy gyerekmedence és egy hullámfürdő is. Utóbbi a Palatinus és a Gellért után a harmadik ilyen Budapesten.

A belső térben és kint is hasonló színvilág jelenik meg. A fürdő maximális befogadóképessége 2250 fő, szerencsére ehhez elegendő öltözőszekrényt is terveztek.

A strand külön bejáraton is megközelíthető.

Kevesen fogják a hivatalos nevén szólítani a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt.

A mozaik Hartung Sándor festőművész, filmrendező munkája.

Az elárasztott, dobozos, gránitlapos medencetér az áltörökfürdő szomszédságában.

Forrás: Forbes



További ingatlan hírek

Eladná ingatlanát?

Teljesen megértjük, hiszen az ingatlaneladás egy komoly döntés. Kérjen visszahívást, és mi kötöttségektől mentesen tájékoztatjuk Önt a legkedvezőbb lehetőségekről. Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink készséggel állnak rendelkezésére bármilyen kérdés kapcsán.

Kérem az ingyenes tanácsadást!

Ingatlan hírek

Ahol találkozhat velünk