Új strandfürdő nyílik Budapesten

Új strandfürdő nyílik Budapesten

hullámmedencével, áltörökfürdővel és Duna-parti panorámával

Újranyit a pesterzsébeti strand, ezzel Csillaghegy, a Paskál és a Palatinus után egy újabb fővárosi strand válik teljes értékű, télen is használható fürdővé. Ami azonban legalább ilyen lényeges: a hiánypótló funkcióhoz magyar strandokon ritkán látható építészeti minőség is társult. A fürdő területét az építész tervezőkkel jártuk be, röviddel a hivatalos átadó előtt.

Dél-Pest majdnem két évtizede vakfolt a fővárosi strandtérképen, de nem volt ez mindig így. A Soroksári-Duna bal partján már az 1900-as évek első harmadában is működött fürdő; ahogy az alábbi, 1929-ből származó archív képen is látható, részben a folyópart elkerítésével hoztak létre strandot a környék munkás lakosainak, a képen balra még az egykori téglagyár is látható. Később próbafúrásokat végeztek a helyszínen, ami 1932-ben eredményre is vezetett: Budapesten olyan sok termálkút van, amit komplett országok is megirigyelnének, jódos-sós-brómos vizű azonban csak egy - és az egész országban is csak három. A hévizet kihasználva hamarosan tovább terjeszkedett a strand, az ötvenes évek közepén pedig felépült a régiség látszatát magára öltő, kupolás fürdőépület.

Valószínűleg a korszak építészei is érezték, hogy a törökfürdőnek kinéző épület egy kissé archaikus az 1950-es években, de nem volt mit tenni, még így is ezt érezték a legautentikusabbnak.

Az együtteshez aztán minden korszak hozzátett ezt-azt, de a strand népszerűsége nem tudta ellensúlyozni a terület korszerűtlenségét és az anyagi veszteségeket, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2005-ben bezárta az egészet. Az újratervezés és a kivitelezés e napokban közeledik a végéhez, a beruházás 3,8 milliárd forintból valósult meg. A területen a Palatinust is újratervező Archikon építészei vezettek végig.

Az eredeti, terméskővel burkolt épület, tetején a kupolával. Az új épületrészek ehhez csatlakoznak, a köztük kialakult belső udvarokon keresztül különböző átlátások jönnek létre.

A képen látható medence vize azt a látszatot kelti, mintha a belógó dobozokat, a medencébe elhelyezett tárgyakat elárasztotta volna a víz. Az egész kicsit arra emlékeztet, ahogy a talajvíz eláraszt mondjuk egy pincét. Ez egy tudatos koncepció része volt, meséli Dobos Bence, az Archikon építésze.

A másik koncepcionális szempont a törökfürdők, a kicsit barlangos, intimebb terek megidézése volt, meséli Nagy Csaba építész, vezető tervező. Ehhez egy különleges megoldást választottak: a különböző funkciók egy-egy „dobozba" kerültek az épületen belül.

Ilyen doboz ez a Dunára (és per pillanat a takarítófiúra) néző pihenőszoba is, aminek a belső terét a szaunákhoz hasonlóan fával borították. Ez akusztikailag is segít a pihenés biztosításában.

A finn szauna, a só- és infraszauna és a gőzkabin is egy ilyen kockában kapott helyet. „Olyan ez, mint egy svájci bicska, minden oldalról tud valamit" - mondja Dobos Bence építész.

Az építészek történetileg hitelesebbnek, higiéniai szempontból pedig praktikusabbnak érezték csempe helyett a kő használatát. Összesen 10 ezer négyzetméter gránitot építettek be, aminek az üzemeltetés során nagy hasznát veszik majd, de jól is néz ki.

A gránit a falakon is megjelenik, de a kisebb igénybevételnek kitett területeken megjelenik a portugál mázas kerámia használata is.

Az öltöző is egy dobozban kapott helyet, amelyet felülről keskeny bevilágítók tesznek világossá. A szekrények közötti tengelyen elnézve felsejlik a medencetér.

Fontos volt a Dunával való kapcsolat, a kilátás is. A gyep gondozott, de egyelőre még csak néhány fa árválkodik a két hektáros területen. A megfelelő vegetációs időben (vagyis ősszel) újabbakat ültetnek, összesen 120-130 fa lesz a területen - meséli Nagy Zsolt építész. A kivágott fák miatt 200 további fát ültettek és ültetnek el a kerületben.

Kint helyet kapott egy hatsávos, vízilabdaedzések megtartására is alkalmas úszómedence, egy gyerekmedence és egy hullámfürdő is. Utóbbi a Palatinus és a Gellért után a harmadik ilyen Budapesten.

A belső térben és kint is hasonló színvilág jelenik meg. A fürdő maximális befogadóképessége 2250 fő, szerencsére ehhez elegendő öltözőszekrényt is terveztek.

A strand külön bejáraton is megközelíthető.

Kevesen fogják a hivatalos nevén szólítani a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt.

A mozaik Hartung Sándor festőművész, filmrendező munkája.

Az elárasztott, dobozos, gránitlapos medencetér az áltörökfürdő szomszédságában.

Forrás: Forbes



További ingatlan hírek

Eladná ingatlanát?

Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink, kiváló ingatlan szakjogász irodánk, hitelügyintéző csoportunk, és energetikai tanúsítvány készítésével foglalkozó mérnökcsapatunk garantáltan minden, az ingatlannal kapcsolatos ügyben segítségére tud lenni.

Eladnám az ingatlanomat

Ahol találkozhat velünk