Kiszámítható, hosszú távú támogatások segíthetik érdemben a lakáspiacot
TLE-közlemény - 2024 I. negyedévében 2779 új lakás épült, 23%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól.
A folytatódó csökkenés a lakásépítések és a lakásépítési engedélyek számában azt mutatja, hogy a tavalyi év után 2024 sem a lakásépítések éve lesz. Minden régióban és településtípusban kevesebb lakást adtak át, mint korábban. Különösen a társasházépítésekben mutatkozik meg a visszaesés, csak néhány nagyobb beruházásnak volt élénkítő hatása.
Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az építőipari kapacitások megtartását. Az átalakított családtámogatási rendszer - csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási támogatás - akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.
A lakásállomány megújítását tekintve is nagyon fontos lépés az energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése. Azonban ez a gazdaságosan fel nem újítható épületek számára nem ad megoldást, egyes esetekben ugyanis a helyettesítő új építés a hosszú távon kifizetődő alternatíva. Azoknál a magastetős épületeknél, ahol elkerülhetetlen a tetőszerkezet felújítása, vagy az azbesztmentesítés, ott további források szükségesek.
2023-ban jelentős csökkenést tapasztaltunk mind a lakásépítések, mind a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számában, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.
Mostanra kialakult a csok-támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. Március végéig több mint háromezren igényelték a csok pluszt - ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az év első hónapjaiban láthatóan nőtt az első lakásukat vásárlók száma.
Az áprilisban bejelentett és júniusra várható új otthonfelújítási program minden bizonnyal hozzájárul majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Ugyanakkor egyértelmű, hogy jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához.
Számításunk szerint az 1991 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult az új otthonfelújítási programban való részvételre. A kormány becslése szerint a meghirdetett keretösszeg mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére lesz elegendő, ami a célzott ingatlanállomány 1,55 százaléka, a magyarországi lakásállománynak pedig 0,43 százaléka.
A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1% (cca. 40 ezer lakás) körüli, ezen belül 20-25 ezer a családi ház.
Az otthonfelújítási támogatás eddig ismert feltételei a legtöbb ponton összecsengenek az igylakunk.hu nem reprezentatív felmérésében összegyűjtött lakossági elvárásokkal, de az is kiderült, mire lenne még igény a lakosság körében. A kormányzati tervek és a lakossági várakozások közötti legnagyobb eltérés a program-időtáv, illetve a program tervezhetősége kapcsán mutatkozik. A kampányszerűen meghirdetett támogatási programmal szemben a lakosság egy kiszámítható, tervezhető, több éven át fenntartott programot látna szívesen. A válaszadók döntő többsége hasznosnak tartaná, ha több lépcsőben, szakaszosan tudná elvégezni a felújítást néhány év alatt.
Az ehhez szükséges források biztosítása miatt is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Hozzájárulna ehhez továbbá egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram - a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként - komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld" építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Annak érdekében, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás hosszabb távra, legalább 2027 végéig szóló meghosszabbítása, az otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot", amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.
A KSH szerint 2024. I. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:
- 2024 I. negyedévében 2779 lakást vettek használatba, ami 23%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A fővárosban 35%-kal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16%-kal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.
- Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48%).
- Pest régió lakásépítése 15%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.
- A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét (52%) és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.
- A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39%-os visszaesés következett be.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61%-ra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 0,8%-a lakóparkban található. Budapesten és a megyei jogú városokban sem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 m2-rel 96,5 m2-re nőtt a 2023 első negyedévihez képest.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39% volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakihoz képest.
- Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10%), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3%) történt. A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában.
- Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19%), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.
- Az építtetők az esetek 46%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. I. negyedévinél 8,8%-kal kevesebb, összesen 1909 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt.
Forrás: igylakunk.hu
További ingatlan hírek
-1286889.jpg)
-1286851.jpg)
-1286811.jpg)
-1286551.jpg)
-1286739.jpg)
-1286667.jpg)
