Hosszú távú kormányzati gondolkodás a lakásfejlesztésekben

Hosszú távú kormányzati gondolkodás a lakásfejlesztésekben

A városi otthonteremtési programként nevezett rozsdaövezeti lakásfejlesztési kormányzati tervekről tartott online beszélgetést a Portfolio. Fürjes Balázs államtitkár kiemelte, hogy hosszú távú intézkedésről van szó, amelynek célja, hogy a lehető legtöbb településen minél több lakásprojekt induljon.

A beszélgetésben Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mellett részt vett Banai Ádám, az MNB igazgatója, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető szakértője és házigazdaként Ditróy Gergely, a Portfolio elemzője.
Fürjes Balázs elmondta, hogy a Kormány a kedden benyújtott törvényjavaslatban javasolta az országgyűlésnek
· a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmának meghatározását az építési törvényben,
· hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket,
· az építési szabályok megváltoztatását, hogy azok elősegítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését,
· módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új, legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásokat megvásárolni,
· tartsák fenn a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.
Mint mondta, ezzel a programmal a kormányzat három kihívásra ad választ: a megfizethetetlen lakásárakra; az elöregedett lakásállomány megújítására és a városrész-rehabilitációra, valamint a gazdasági újraindítására.
A program segítségével lehetőség nyílik gazdasági ösztönzők, szabályzók segítségével, közpénzek felhasználása nélkül
- elérhető árú lakásokat létrehozni a városi lakosság számára,
- rozsdaövezetek megújítására, újrahasznosítására és bekapcsolására a városszövetbe,
- munkahelyek teremtésére, az építőipari kiszámíthatóság növelésére.
Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a lakásállomány megújulási rátája - 250 évre volna szükség hozzá a jelenlegi éves építési mennyiséggel. Ezért a tavalyi 20 ezer lakásépítés a minimum, évi 30 ezer feletti lakásépítés lenne az elérendő, egészséges mennyiség.
A finanszírozásról szólva Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a kiszélesített kereteknek köszönhetően nagyon kedvező, 2,5%-os, fix kamatozású, hosszú futamidejű forrást biztosít adott esetben a lakásépítésekhez, bérlakásépítésekhez is. A kedvező kamatozású hitelek, az áfakedvezményekkel és a várható új építési szabályozással együtt már elég ösztönzést jelenthetnek a lakásfejlesztésekhez.
Banai Ádám kiemelte, hogy az elérhető lakhatás megteremtése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú. A lakásépítéseknek pedig a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelkedő szerepük van, hiszen 10 ezer lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, 25-30 ezer plusz munkahelyet teremt, és további élénkítő hatása is van a gazdaság különböző területein.
Kiss Gábor kiemelte annak a jelentőségét, hogy ennek a mostani programnak nincsen időkorlátja, mint a korábbi, négy évre szóló áfakedvezmények, ezáltal hosszú távra tudnak a fejlesztők tervezni. Így kiegyensúlyozottabb lehet a kínálat is, ami jó hatással lehet a lakásárakra. Hozzátette, hogy az építési kapacitások optimális elosztása érdekében együttműködésre van szükség az állammal, hogy az állami megrendelések mellett piaci építéseknek is jusson munkaerő.
Fürjes Balázs a program megvalósításának menetrendjét illetően elmondta, hogy jelenleg az országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ennek a finomítása kezdődik most, és a képviselők június végére fogadhatják el. Ezután a területkijelölés következik, amely az állam feladata az önkormányzatok javaslatai alapján. A budapesti kerületi önkormányzatok, valamint a vidéki önkormányzatok felkérést fognak kapni a kormánytól, hogy tegyenek javaslatot a törvényben szereplő definíciónak megfelelő rozsdaövezeti fejlesztési területekre. Az első kormányrendelet ezeknek a területeknek a kijelöléséről már ősszel megjelenhet.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek esetében a Miniszterelnökség feladata kidolgozni a jogi és fizikai konszolidáció menetét, vagyis ezeknek a területeknek az alkalmassá tételét lakásfejlesztésekre. Ezeket a területeket később pályázat útján kaphatnák meg lakásfejlesztésre magánbefektetők, és mindenképpen meg kellene felelniük környezettudatos, zöld szempontoknak, adott esetben olyan prioritásokkal, hogy bérlakásokat építsenek bizonyos célcsoportoknak.
Fürjes Balázs hozzátette, hogy most minél gyorsabban szerettek volna elindulni a programmal, ezért a legelső lépéseket dolgozták csak ki. A hosszú távú program következő ütemeiben jönnek a további szabályozások, például a bérlakásépítéssel kapcsolatban. Ezeknek a célcsoportjai elsősorban a fiatalok, illetve az átlagkeresetűek lehetnek.
Ehhez kapcsolódóan Kiss Gábor elmondta: ahhoz, hogy kedvező körülmények legyenek a fejlesztők számára bérlakások építéséhez, valóban szükség van még az áfakedvezmények és a kedvező forráson kívül a bérlők és bérbeadók jogviszonyának rendezésére, a bérlőoldali támogatások kidolgozására (például cafeteria, fiatalok támogatása, bérleti díj beforgatása önrészrészbe stb.), illetve az építési szabályok bérlakásfejlesztési szempontú áttekintésére.
Soóki-Tóth Gábor úgy vélte, hogy az új feltételekkel a fejlesztők számára megvalósíthatóvá válnak az építési projektek. A lakásárakat persze további tényezők is befolyásolják, így pl. a telekárak és az építőanyagárak is, de szerinte ki lehet alakítani olyan feltételrendszert, hogy a spekuláció ne vigye fel az árakat. Hozzátette, hogy vélhetően egészséges verseny alakul majd ki a mostani és a rozsdaövezeti lakásépítési projektek között.
A városi otthonteremtési program kidolgozásában a kormányzattal együttműködött a Magyar Nemzeti Bank és a lakásfejlesztők, szakmai szervezetek is. Olyan a finanszírozást, a szabályozást és az adópolitikát magában foglaló műhelymunka alakult ki, amire régen nem volt példa Magyarországon.
Mivel a részletek tekintetében szükség van további egyeztetésekre és együttműködésekre, Fürjes Balázs elmondta, hogy várják és szívesen látják a további szakmai javaslatokat.



További ingatlan hírek

Szeretne többet megtudni?

Teljesen megértjük, hiszen az ingatlaneladás egy komoly döntés. Kérjen visszahívást, és mi kötöttségektől mentesen tájékoztatjuk Önt a legkedvezőbb lehetőségekről. Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink készséggel állnak rendelkezésére bármilyen kérdés kapcsán.

Kérem az ingyenes tanácsadást!

Ahol találkozhat velünk