Még mindig az utcát fűtjük

• 2013-11-11 10:11:00

Egyre kevesebb lakás és családi ház épül, azonban nem mindegy, milyen anyagokból – és főleg milyen hőszigetelést alkalmaznak a kivitelezés során. Házaink az utcát fűtik, ám utólagos hőszigeteléssel nem csak a rezsi csökkenne, hanem mérséklődne a magyar gázimport is.

A magyar piacon az elmúlt években folyamatosan csökkent az épület-hőszigetelők gyártása és értékesítési mennyisége, ugyanakkor a gyártó cégeknek remény jelent, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (MEHI) a felhasználókat ösztönözné kisebb energia-felhasználásra.

Ezt segítené az évi 125 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Energiahatékonysági Alap is, amely három fő forrásból táplálkozna: nagyrészt banki forrásból, kisebb részben uniós pénzből, és szinte csak jelzésértékűen az ország költségvetéséből: a szén-dioxid kvóta eladásából származóbevételből. Korábbi számítások szerint a karbon-forintokból érkező pénz a teljes keret tizedét adná, ám a kvótaárak esése miatt ez az arány csökkenhet: de nem ez a lényeg, hanem a szerény szintű állami szerepvállalás.

Évente 40 ezer épületenergetikai célú lakásfejlesztés 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb kkv-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport és összesen 40 ezer új munkahely - ezt várja a Hazai Hatékonyság című programtól, amelynek kormányzati megvalósítására tett javaslatot öt építőipari és energetikai szakmai szervezet.

Az energiahatékonysági beruházásokhoz elsősorban szigetelőanyag- és/vagy homlokzat rendszerekre, nyílászárókra és jó hatásfokú gépészeti- és tüzelőberendezésekre van szükség. Míg a szigetelőanyagok esetén az export-import szaldó a nullához közelít, kazánokból 90 százalékos behozatalra szorulunk. A modern hőszigetelő ablakok alapanyagai mintegy 55-60 százaléka külföldi eredetű (fa- és pvc-profilok), míg a vasalat és az üvegezés hazai gyártók terméke.

Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége. Házaink az utcát fűtik, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki.

Makrogazdasági szempontból is fontos a program, hiszen az épületek külső hőszigetelése csökkenti az ország energiafüggőségét.

(forrás: vg.hu)