Budán is járt a nők tömegét elcsavaró Casanova?

• 2017-08-08 15:46:00

A menyasszony elcsábításának történetét már száz éve mesélik a Duna két partján. De mi igaz belőle?

Alig több mint nyolcvan évvel ezelőtt Budapest egy egész városrésze, sőt, első igazi bulinegyede vált semmivé. A budapesti Montmartre-nak is nevezett Tabánt azonban nem háborúk, hanem a városfejlesztés tette a földdel egyenlővé, pedig az egykor Buda elővárosaként működő település török időkben épült fürdőivel, tizennyolcadik században született, szegényes állapotú vályogházaival, girbegurba utcáival és a Gellérthegy felé futó apró szőlőültetvényeivel igazán festői képet nyújthatott, és valósággal vonzotta a művészeket, lebontásának terve ellen pedig olyan nagyságok emelték fel szavukat, mint Krúdy Gyula, Márai Sándor, Szerb Antal, Szép Ernő, Bródy Sándor, vagy épp az utcákat festmények tucatjain megörökítő Zórád Ernő.

A városfejlesztés kereke persze egy pillanatra sem állt meg, így az Erzsébet híd építését követő forgalomnövekedés okozta problémák, a Gellérthegy oldalában és a szomszédos lankákon a filoxérajárvány miatt elpusztult szőlők eltűnése, valamint az épületállomány lehangoló állapota miatt nem volt menekvés: 1933-ban megkezdték a negyed eltüntetését, három évvel később pedig már csak néhány apró ház, a török fürdők, illetve két egyházi épület, a ma is álló Alexandriai Szent Katalin-templom, illetve a rácok (szerbek) 1949-ben lebontott Szent Demeter-temploma maradt meg a regénybe illő utcákat szegélyező építmények közül.

A tervek szerint egy csillogó villákkal és toronyházakkal teli negyed, illetve egy igazi fürdőváros kapott volna itt helyet, a tervek viszont örökre a rajzasztalon maradtak.

Szép lassan eltűntek a Tabánt övező legendák is, így a Krausz Poldi által vezetett Mélypince borozó híre, vagy épp a szinonimaszótárban a nőcsábász kifejezés mellett feltűnő Casanova tabáni története is.

Forrás: hi24

---

---

További ingatlan hírek