Kiszámítható támogatások segíthetik a nehezen éledező lakáspiacot

2024-08-01 07:12:00

2024 I. félévében 6027 új lakás épült, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól.

A továbbra is nagyon alacsony számok messze elmaradnak az elmúlt évtized legjobb lakásépítési adataitól, bár az elmúlt félévben több jel mutatott arra, hogy éledezik az ágazat. Az év első hónapjaiban élénkült a kereslet és a tranzakciószámok is nőttek az új építésű lakások piacán. A kínálat is reagált, és a fejlesztők számos projekt befejezését és új beruházás indítását jelentették be.

A KSH friss adatai szerint még várni kell a fellendülésre: az átadott lakások száma miden településtípusban csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az egylakásos épületek esetében némileg nőtt az engedélyeztetések száma, a tervezett többlakásos építések száma tovább zuhant. A csökkenés különösen Budapesten erőteljes.

Továbbra sem nélkülözheti az ágazat az ösztönzőket, hiszen a lakásépítések optimális mennyiségének elérése és megtartása lenne a fő cél. Minden lehetséges támogató intézkedésre szükség van, hogy segítse a lakásállomány megújítását, a családok otthonteremtését és az építőipari kapacitások megtartását. A családtámogatási rendszer akkor tudja segíteni a lakáspiaci fellendülést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

Fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása 2026. december 31-ig a 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra.

Az idén bevezetett csok plusz és a kibővített falusi csok, segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

A júliusban elindított új otthonfelújítási program, amit bárki felvehet 1990 előtt épült családi háznak korszerűsítésére, mindenképpen hozzájárul majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Azonban ez a gazdaságosan fel nem újítható épületek számára nem ad megoldást, egyes esetekben ugyanis a helyettesítő új építés a hosszú távon kifizetődő alternatíva. Azoknál a magastetős épületeknél, ahol elkerülhetetlen a tetőszerkezet felújítása, vagy az azbesztmentesítés, ott további források szükségesek

Egyértelmű, hogy jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához – akár a meglévő állomány korszerűsítése, akár energiahatékony új lakások építése révén.

Az ehhez szükséges források biztosítása miatt is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Remélhetően hamarosan kiderül, hogy az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett ambiciózus lakástámogatási programból lesz-e valami kézzelfogható belátható időn belül – hozzárendelt forrásokkal.

A lakhatási krízis csökkentéséhez, a lakásállomány minőségi megújításához, valamint az ágazat fellendítéséhez is hozzájárulna egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Ahhoz, hogy a lakásépítések száma nőni tudjon a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás hosszabb távra szóló meghosszabbítása, az otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

A KSH szerint 2024. II. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

2024 I. félévében 6027 lakást vettek használatba, 18%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban 8,3%-kal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19%-kal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első félévihez képest.
Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46%-át, közel 1000 lakást.
A Pest régióban megvalósult lakásépítések száma 20%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A többi régióban is visszaesést regisztráltunk, kivéve Dél-Alföldet, ott 15%-kal nőtt a lakásépítések száma. Ennek oka elsősorban a Kecskeméten megfigyelt jelentős élénkülés volt, a vidéki városok közül itt épült a legtöbb lakás (265) az I. félévben.
A természetes személyek által épített lakások aránya megegyezett az egy évvel korábbi 38%-kal, eközben a vállalkozások által építetteké 62-ről 60%-ra mérséklődött.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 47%-a többszintes, többlakásos épületben, mindössze 0,8%-a pedig lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,6 m2-rel 95,4 m2-re csökkent a 2023 első félévihez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 59, a saját használatra építetteké 38% volt, ami csak minimális mértékű változást mutat az egy évvel korábbi megoszláshoz (60–37%) képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épülnek lakások, arányuk (2,7%) viszont az előző évihez képest emelkedett.
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg az egy-két lakásos épületekben engedélyezett lakások száma mintegy 5%-kal nőtt, a többlakásos épületekben engedélyezetteké 34%-kal visszaesett.
A többlakásos épületekben tervezett lakások számának visszaesése különösen nagymértékű volt Budapesten (70%), ennek hatására a fővárosban kiadott építési engedélyek száma jelentősen, 63%-kal csökkent az év első felében.
A községekben a lakásépítési engedélyek száma enyhén mérséklődött (0,7%), miközben a megyei jogú városokban 17, a többi városban 18%-kal növekedett.
Az építtetők az esetek 52%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. I. félévinél 1,7%-kal több, összesen 4311 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 17, összes alapterülete 44%-kal csökkent.