Kevesen annyira “kockázatvállalók”, hogy állami támogatással vegyenek ingatlant
Az idei év elején a korábbi CSOK-ot felváltotta a CSOK Plusz, és ennek a váltásnak a kapcsán sokféle jóslat született korábban, megnéztük, hogy a valóság milyen képet mutat.
2024 elején módosult a korábbi CSOK. A feltételek változása azt jelentette, hogy volt, akinek a korábbi támogatás, és volt, akinek az új felelt meg. Így 2023 végén még a CSOK előző verziójának utolsó pillanatokban történő kihasználása mozgatta meg a keresletet az ingatlanpiacon, míg az idei év első hónapjaiban már az új feltételek mellett elérhető támogatás. Számottevő hatást azonban az ingatlanközvetítők nem érzékeltek a gyakorlatban.
Miközben az ingatlanok túlárazottságában az idei év első felében az állami támogatások feltételezett kereslet-felhajtó hatása is közrejátszott, az állami támogatásra vásárlók valójában nem igazán erősítették az érdeklődők sorait - jelezte Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője.
Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan kerületi irodájának szakmai vezetője is úgy látta, hogy míg a kamatok csökkenése, így a nagyobb hitelfelvételi kedv is közrejátszhatott a piac év eleji élénkülésében, addig az állami támogatások igénybevétele minimális volt. Utóbbi oka szerinte az lehet, hogy egyrészt sokan nem jogosultak a támogatásokra, másrészt, akik jogosultak lennének, azok egy jelentős része sem annyira "kockázatvállaló", hogy a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket elfogadja.
Pagács-Tóth Viktória, a Balla Ingatlan V. és XIII. kerületi irodájának vezetője is azt tapasztalta, hogy habár jelen vannak az ingatlanpiacon az állami támogatásokat - mint a Babaváró vagy a CSOK Plusz - kihasználni kívánó érdeklődők, számuk némileg elmaradt a várttól.
Hasonlóképpen fogalmazott Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője, aki azt tapasztalta, hogy az új CSOK Pluszt kihasználó érdeklődők száma növekedést mutatott az év első felében, ugyanakkor összességében nem voltak túl sokan. Pozitívumként értékelte viszont azt, hogy szerinte emiatt az állami támogatások árfelhajtó hatása sem volt érzékelhető, ahogy az egyébként a korábbi CSOK esetében jellemző volt.
Ugyanezt érzékelte Nagy Aloisia Andrea, a Balla Ingatlan Bel- és Észak-Budán aktív ingatlanközvetítője, aki szerint azt lehet mondani, hogy a CSOK-kal kapcsolatos várakozások nem igazolódtak be az év első hónapjaiban, mivel az új CSOK nem mozgatta meg különösebben a vevőket.
Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-pesti területeken a vevők számára a családi házaknál 50-60 millió forint a lélektani határ, míg 30 millió forint a lakásoknál, de ha valaki CSOK Pluszt és egyéb támogatásokat igénybe véve szeretne vásárolni, akkor már az 50-60 millió forintos szint felett is nézelődnek. A probléma csak az, hogy nekik viszonylag alacsony a számuk.
De a CSOK Plusz Dél-Budán sem hozta azokat a számokat, melyeket sokan reméltek tőle. Az év első hónapjaiban mindössze néhány igénylővel találkoztak a Balla Ingatlan dél-budai irodájában - derült ki Nagy Csaba régiós vezető szavaiból.
Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt mondta, hogy tapasztalataik szerint a vásárlók között csekély volt azok aránya, akik állami támogatás bevonásával vásároltak ingatlant, így a vevőket inkább a piaci kamatozású hitelek mozgatták. A helyzet az északi agglomerációban sem volt jobb: az állami támogatások itt sem igazán éreztetik hatásukat, már csak azért sem, mert túl magasak ehhez az ingatlanárak - tette hozzá a szakértő.
Ugyanezen okból az állami támogatások a Balatonnál sem nagyon pörgették az ingatlanpiacot. Mint Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodája ingatlanközvetítője elmondta, a támogatások igénybevételéhez jellemzően túl magasak a Balatonnál is az árak, hiszen Siófokon például egy újépítésű családi ház ára körülbelül 110 millió forintnál indul - tette hozzá.
További ingatlan hírek
