4 százalék feletti GDP-növekedést jósol a Pénzügykutató 2017-re

• 2017-03-22 12:05:00

Budapest, 2017. március 22., szerda (MTI) – A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén, mivel az alacsony

A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén, mivel az alacsony bázison megugranak a beruházások, a fogyasztást pedig a továbbra is dinamikusan emelkedő reáljövedelmek mellett az erősödő áruhitelezés is táplálja a Pénzügykutató Zrt. szerdán bemutatott legfrissebb előrejelzése szerint.

A kutatók szerint 2017-ben jórészt az uniós pénzforrások megnyílása, valamint a választások előtti “kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika hatására élénkül a gazdaság, miközben a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak.

A prognózis alapján:

A munkanélküliségi ráta tovább süllyed, a foglalkoztatás növelése azonban már korlátokba ütközik a rendelkezésre álló munkaerő oldaláról. A külpiaci infláció erősödése és a belső kereslet élénkülése miatt nagyobb ütemben nő az árszínvonal, de a kormány és a jegybank által meghatározott 3 százalékos célértéket az év végéig sem éri el. Az idei év végére 72,4 százalékra csökkenhet az adósságráta, sőt az előre jelzettnél nagyobb növekedés, illetve a forint erősödése esetén még jobban mérséklődhet. Idén éves átlagban 2,7 százalékos infláció várható, és az alapkamat változatlan, 0,9 százalékos szintjével számolnak. Nagyon mély bázison jelentős, 16 százalékos beruházás-növekedés várható az elemzés szerint, ami a növekedés egyik fő forrása lesz. Elsősorban az uniós pénzek nagyobb beáramlása ad lendületet a – főleg az infrastruktúra területére koncentrálódó – állóeszköz-fejlesztéseknek. A kormányzati intézkedések több módon is javítják az uniós források elérhetőségét. A támogatási rendszer átalakítása nyomán a lakásépítések is fellendülnek. Az átlagkereset 10 százalékos növekedése várható, ami reálértéken 7,1 százalékos emelkedést jelent. Idén mérséklődik a foglakoztatás bővülésének, és a munkanélküliség csökkenésének üteme. A közfoglalkoztatást már nem kívánja bővíteni a kormány, amit az erre szánt költségvetési előirányzat (325 milliárd forint) is jelez. Éves átlagban a foglalkoztatottak számát 4,45 millióra, a munkanélküliekét 200 ezerre becsülték, ami 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója fennmarad. A továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet mellett ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság mérséklését, de a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná. Az export euróban számolt növekedési üteme kissé erősödik, a kivitel 4, a behozatal 6 százalékkal bővülhet, a tavalyi 2,9, illetve 1,5 százalékról így a külkereskedelmi mérleg aktívuma csökken. A magyar gazdaság többszörös külső függőségben van A tavalyi év megmutatta, hogy tetemes uniós forrás felhasználása nélkül még rásegítő gazdaságpolitikával sem képes a felzárkózáshoz elégséges növekedést elérni a kormány. Az ország számottevő működőtőke-importra (FDI) szorul. A kormány azonban központosítási törekvéseivel, a versenykorlátozó intézkedéseivel, valamint az extraterhekkel és a piaci korlátozásokkal elriasztja a működőtőke-befektetőket – vélekednek a Pénzügykutató szakértői.

try { tagging.render('article010'); } catch (err) { if (tagging) tagging.log(err); }

---

---

További ingatlan hírek