Rejtélyes, üvöltő oroszlán őrzi Zugló egyik legérdekesebb villáját

• 2017-10-15 10:00:00

Mit keres egy ilyen impozáns szobor egy fák mögé bújó épület kertjében? És miért nem a kaput őrzi? A válasz túlszárnyalta a képzeletünket.

Térképen is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban korábbi epizódjaiban már többször jártunk a kissé talán elfeledett, csendes, zuglói utcákban – így találkoztunk a fák közé pottyant vidéki kúriával, aminek kertjében egykor az igazi Meseautó parkolt, megnéztük a száz éve lebontott Nemzeti Színház újra beépített ablakait, Budapest egykori főépítészének gyönyörű villáját, vagy épp a századforduló legnagyobb portréfestője, László Fülöp várkastélyra hajazó kastélyát.

Ma ennek szomszédságába indulunk, hogy a Rózsafüzér Királynéja domonkos templom (ép.: Hofhauser Antal, 1912-1915) mellett nyíló Cházár András utcában megpillanthassuk a századelő egyik legfurcsább, ma fák mögé bújó villáját, a bécsi geometrikus szecesszió egyik legszebb magyar példáját:

a Rákos-villát, Franz Matouschek 1907-es munkáját.

A szecesszió egyik legnagyobb zsenije, Otto Wagner mesteriskolájában tanult Matouschek (1874-1935) huszonnyolc évesen, 1902-ben költözött Budapestre, hogy alig néhány évnyi gyakorlattal a birtokában szabadúszóként, illetve Alpár Ignác (1902-1908 között) irodájában próbáljon érvényesülni a századforduló legnagyobbjai között. Műveiről máig nem készült teljes lista, a legismertebbet azonban jó eséllyel minden budapesti látta már, hiszen a Március 15. tér fölé emelkedő Pucher-bérpalotát (Március 15. tér 1., illetve Petőfi tér 1.) lehetetlen nem észrevenni:

Matouschek egészen 1913-ig maradt Budapesten, mivel fiát, Franz Hubertet inkább Bécsben, jobb körülmények közt szerette volna taníttatni, így visszatértek a császárvárosba. A fiúból is építész lett, sőt, 1925-ben közös irodát nyitottak, és az apa 1935-ben bekövetkezett haláláig együtt dolgoztak.

Na de térjünk vissza a villára: a Matouschek Ferencz néven szignózott, 1907-ben született tervek a főváros számos épületének – így az Országos Idegtudományi Intézet és a Vas utcai iskola faragott mészkőtábláit, valamint a Gellért Fürdő és Hotel és a Rákóczi úti Palace Hotel – díszeit és épületszobrait készítő művész, Rákos (Reichmann) Manó (1848-1930) megrendelésére készültek el, és a következő évre öltöttek formát.

A bécsi szecesszió mellett a kubizmus hatását is mutató, hosszú évek óta felújításért könyörgő épület akkor persze még nem veszett el a környezetében, hiszen a szomszéd templom csak öt, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája pedig több mint húsz évvel később kezdett kiemelkedni a földből, de a szomszédos telkekből is csak a következő években hasítottak ki egyre nagyobb darabokat a villák.

Forrás: hir24

---

---

További ingatlan hírek