Bezárnak a romkocsmák a bulinegyedben?
Az elmúlt években szinte nemzetközi attrakcióvá, igazi budapesti turistacsalogatóvá vált a VII. kerület belső részén kialakult eddig szinte soha nem látott elképesztő méretű és életű bulinegyed, vagyis a romkocsmák oázisa, ahol hihetetlen koncentrációban tűntek fel a szórakozóhelyek. Ennek vethet most véget - legalábbis feltételezések szerint - az ingatlanpiaci fellendülés. Érdekes a dolog logikája, megéri egy pillantást vetni rá, és tovább is gondolni egy kicsit.
Az Origohírportál dobta fel néhány napja megjelent cikkében azt az elképzelést, hogy akár a belső-erzsébetvárosi bulinegyed végét is jelentheti az elmúlt hónapokban kibontakozott ingatlanpiaci fellendülés. Ez így erősen bulváros kezdés, de van alapja és van benne ésszerűség.
Jönnek a befektetők, mennek a romkocsmák
Mégpedig az, hogy ezek a romkocsmák jellemzően olyan helyszíneken nyitottak meg, melyekre korábban komoly beruházásokat terveztek tulajdonosaik, azonban a 2008 óta tartó ingatlanpiaci és hitelpiaci válság hatására egyelőre elnapolták a fejlesztéseket. Fontos azonban, hogy ezeket csak jegelték a helyzet változására várva.
Ez a változás azonban most bekövetkezett. A Balla Ingatlanirodák kerületi vezetői már több mint egy éve az ingatlanpiac lassú talpra állásáról beszélnek, mely tavaszra-nyárra már mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a KSH is több negyedéve folyamatosan bővülő tranzakciószámokról és emelkedő tisztított árakról beszél, különösen, ami a budapesti ingatlanpiacot illeti. Természetesen ez alól a VII. kerület sem kivétel.
Hart Erzsébet, a Balla Ingatlanirodák VII. és VIII. kerülettel foglalkozó irodájának vezetője már januárban arra hívta fel a figyelmet, hogy Erzsébetvároson belül a Városliget környékén lévő utcák mellett a kerület belső része, azaz maga a bulinegyed az, ahol érezhetően könnyebben lehet lakásokat értékesíteni most, mint akár a kerület más részein, pedig mindenhol több lett az érdeklődő, és persze a vevő.
És nem csak a lakóingatlanok piaca jött lendületbe a Belső-Erzsébetvárosban, hanem a lap szerint a kerületben egész házakat birtokló befektetők is elérkezettnek látják most már az időt a beruházásra. Ez nem túlzás, mi is úgy érezzük, hogy valóban komoly fejlesztői érdeklődés mutatkozik most a jó adottságú, társasházi fejlesztésekre alkalmas telkek iránt a hatévnyi csendet követően. Az ingatlanfejlesztői érdeklődés különösen a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületekben erős, de érintett a VII. kerület is.
A válság előtti állapotokhoz képest ugyanakkor komoly eltérés, hogy a külső kerületek fejlesztési ingatlanai iránt egyáltalán nem mutatkozik érdeklődés, aminek az az egyszerű oka, hogy a legalább 400-450 ezer forintos eladási négyzetméterár - amit a fejlesztő elvár - itt most nem érhető el. Természetesen, véleményünk szerint, a belvárosban sem minden fejlesztési ingatlannak lesz beruházója. Hiszen ahol túl kicsi, túl szűk a telek, ott nehéz az alapozás, és még lehet számos ok, ami miatt túl nagy többletköltséggel járhat a beruházás.
Vagy nem
Az ilyen ingatlanokon tehát nem éri meg fejleszteni, ezekben maradni fognak az eddig is üzemelő szórakozóhelyek. De a cikkből is kiderül még néhány kontra érv. A lap néhány nevet megemlít az érintett romkocsmák közül: a Nagymező utcában lévő Instantot, a híres-neves Fogasházat és a Kuplungot. A Fogasház kapcsán mindjárt el is hangzik, hogy ott tízéves szerződést kötöttek, vagyis itt egy fontos tényező, ami megakadályozza azt, hogy hirtelen egy nívós hotel csillogó ablakai és elegáns portása jelenjen a sajátos atmoszférájú romkocsma helyén.
A Kuplung kapcsán is arról van szó, hogy annak tulajdonosa - aki az év elején vette meg az épületet - 60-70 lakásos társasházat akar ott kialakítani. Ugyanakkor azt is elmondta a lapnak, hogy ő sem tartja kizártnak, hogy a patinás romkocsma maradna az épületben, emelve annak fényét. És ráadásul mindenféle átalakításra legfeljebb csak két év múlva kerülhet sor.
Ráadásul a bankok még a beruházók elmondása szerint is rendkívül óvatosak, ők azok, akik általában a legkésőbb kapcsolnak, de a pénz mégis csak náluk van. Hitelek híján viszont azért erősen kérdéses, hogy elegendő-e a beruházói akarat a szállodaépítéshez, vagy lakóberuházáshoz.
Egyelőre tehát nyugodtan elhessegethetjük szemeink elől a földből egymás után kinövő steril hangulatú szállodák, apartmanházak látványát, és az éjszakai élet lehorgasztott fejű, szomorú távozását a Belső-Erzsébetvárosból. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy a kettő nem zárja ki egymást: a fiatalokat megcélzó szálláshelyek jól megférnek egy-egy alattuk működő romkocsmával. Sőt, a dologban lenne némi üzleti ráció.
Az, hogy talán nem a pihenni vágyó, középkorú és idősebb úri közönség célpontjai lesznek ezek a szállodák, elképzelhető, hogy a legkevésbé sem zavarja a beruházókat, hiszen a gyakran jól eleresztett, és mindenféle, többek között a pénzköltés gátlását is levetkőző fiatalok is bőven hozzák a profitot. Ráadásul Belső-Erzsébetváros karakterét és persze értékét most nagyban meghatározza a bulinegyed léte, ha ez eltűnik, akkor talán az egyik fontos ok is eltűnik, amiért itt szállodákat vagy apartmanházakat érdemes építeni.
Kérdés persze, hogy az egyre rendezettebb keretek közé szürkülés mennyire riasztja el a mostani közönséget, majd vezet az éjszakai órákban csak kongó, üres utcákhoz, ahol legfeljebb a külföldi rendszámú, csillogó luxusautók kerekeinek súrlódása veri fel a csendet, ahogy lassan begördülnek egy-egy szálloda fényesen kivilágított mélygarázsába. De ha így is lesz, arra még sok-sok évet kell várni.
További ingatlan hírek