A kistelepülések megtartóerejét növelheti a falusi csok

A kistelepülések megtartóerejét növelheti a falusi csok

A gazdasági központoktól távol eső kistelepülések ingatlanpiacának komoly lendületet adhat a július 1-jén életbe lépő új állami kedvezményrendszer. Az eladók fantáziáját máris megmozgatta a falusi csok – állítja Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Blogstar-interjú.

Szinte ingyen kapnak a kormánytól egy vidéki házat a nagycsaládosok a nagyobb városok agglomerációján kívül eső kistelepüléseken – jelent meg a hír a napokban a sajtóban. Szakértők szerint ugyanis az érintett, ötezer fő alatti településeken olyan alacsonyak az ingatlanárak, hogy egy háromgyermekes családnak járó 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásból – amelynek felét lehet vásárlásra, a másik felét pedig felújításra, bővítésre fordítani – önerő nélkül is megvásárolható egy használt családi ház. Ön reálisnak látja ezt?

Alapvetően igen, de ahogy említette: kizárólag az agglomeráción kívül, vagyis ott, ahol nincs megfelelő munkahelyteremtő képesség. Budapest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetéből sokan járnak be dolgozni, miközben emberléptékűbb környezetben kívánnak lakni, viszont ezek a települések nem felelnek meg a falusi csok feltételeinek. Azaz nagyon távol kell kerülni a gazdasági központoktól, hogy érvényesíthessük ezt a lehetőséget, és tíz- vagy tizen-egynéhány millió forintért, vagy netán annál olcsóbban vásárolhassunk ingatlant.

Azokra a településekre gondolok, melyeknek gyakorlatilag nincs önálló munkahelyteremtő és megtartó képességük, s melyeket az elvándorlás a legnagyobb mértékben sújt. Reményteli ugyanakkor, hogy a falusi csok egyfajta vonzerőt jelenthet számukra,

ám azt is tudni kell, hogy aki belevág a konstrukcióba, bizony fel kell vállalnia, hogy tizenévekig az adott kistelepülésen marad. Véleményem szerint így a döntést az befolyásolja, milyen típusú munkájuk van a családtagoknak, kell-e utazniuk a munkájuk után vagy otthonról is végezhetik akár, ki marad otthon a gyerekkel stb. Olyan esetben lehet ennek komoly realitása, ha a szülők úgymond „szabadfoglalkozásúak”, tehát nem a klasszikus 8-16 óra közötti munkarendben dolgoznak, vagy például ha valaki levisz egy üzemet vidékre, és odaköltözik a munkatársi köre is. Ritka, speciális, nagy mozgással járó élethelyzetekről van szó.

Arra utal ezzel, hogy a falusi csok önmagában nem oldja meg ezen települések problémáit, és komplexebb fejlesztési szemléletre lenne szükség, mely a munkahelyteremtést, a közlekedést, az infrastruktúrát is érinti?

Igen, és ez végeredményben azt vonja maga után, hogy az új lehetőség leginkább azoknak lesz érdekes, akik már ott laknak ezeken a településeken, akik számára az ottani körülmények – például a nem feltétlenül kedvező közlekedési lehetőségek, egészségügyi ellátási vagy oktatási feltételek – már nem jelentenek drámai változást, kihívást. Számukra a falusi csok hatalmas esély, vissza nem térő alkalom, hogy azonnal javítsanak életkörülményeiken. Félreértés ne essék:

jelentős réteg jár tehát jól vele, akik vidéken élnek, ott a munkahelyük, és jól érzik magukat a kistelepüléseken. Véleményem szerint tehát elsősorban ezen települések megtartóerejét növeli a konstrukció.

Az OTP Ingatlanpont friss felméréséből az derült ki, hogy a legnagyobb épületállománnyal bíró főváros részesedése a használtlakás-forgalomból komolyan visszaesett: a korábbi harmincról tavaly huszonkét százalékra. Eközben már minden negyedik lakóingatlan kistelepülésen cserélt gazdát – tíz éve nem volt ilyen magas a községek piaci részesedése. Lehet, hogy mégis kistelepülésekre költöznek a városiak?

Jómagam nem tapasztalok ilyet.

Az adatok mögött inkább az életszínvonal javulását látom, ami viszont rendkívül örömteli, hiszen évtizedek óta panaszkodunk arra, hogy az ország túlzottan vízfejű és centralizált.

Az utóbbi évek állami beavatkozásai sem szóltak másról, minthogy az oktatási infrastruktúrát széthúzzák vidéke, és a betelepülő autógyárak is az ország különböző szegleteit (Győr, Kecskemét, Debrecen) választották. A nemzetközi nagyvállalatok is felismerték, Budapesten olyan őrületes a verseny a munkaerőért, hogy érdemesebb a vidék felé nyitni. Ez persze hosszú folyamat, aminek velejárója, hogy ha a minőségi munkaerő vidéken jelenik meg, akkor minőségi lakást akar, költözni szeretne. Fontos leszögezni, az emberek általában akkor vásárolnak lakást, ha stabil az egzisztenciájuk, és hosszú távra tudnak tervezni. Mindezek tükrében pozitív és bizakodásra okot adó az ön által említett statisztika, mely egyértelműen javuló képet fest a vidékről.

Várható-e, hogy a falusi csoknak a korábbi csok-konstrukcióhoz hasonlóan árfelhajtó hatása lesz, illetve általában milyen mozgásokat indíthat el az ingatlanpiacon?

Nemhogy lesz: van! A konstrukció bejelentését követően néhány héttel vidéki irodáinkkal már elkezdtük mindezt vizsgálni, szubjektív alapon, az ügyfelek kommunikációjából, és azt tapasztaltuk:

az eladók máris mondogatják, emelni kell az árat, mert jön a falusi csok.

A vevők majd csak július 1-jétől találkoznak a kedvezménnyel, nem még nem rohamozzák az irodákat, nem böngészik a hirdetési portálokat, viszont az eladók máris spekulálnak arra a pénzre, amit nem is teljes egészében ők kapnak majd meg. Bár ők ezzel számolnak, mi azt látjuk reálisnak, hogy a támogatásból, illetve az árnövekedésből származó összeg fele-fele arányban fog megoszlani az eladók és a vevők között.

Mire számítanak, milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanárak a kistelepüléseken?

Mivel a korábban említett támogatási összegből 5 millió fordítható vásárlásra, úgy számolunk, ennek fele az eladónál, a fele a vevőnél csapódik le, vagyis

várakozásaink szerint 2-3 millió forint rakódik majd az ingatlanok értékére. Ez azért lehet furcsa, mert a 4 milliós és 8 milliós ingatlanokra is ugyanez lesz igaz, vagyis nem egységes, hanem nominális áremelkedésre kell felkészülni.

Azok a települések lehetnek a falusi csok igazi nyertesei, melyek 2-3 millió forintos ingatlanokat kínálnak. Ahol jellemzően 7-8 milliós ingatlanok vannak, és 10 millióért lehet majd azokat eladni, nyilvánvalóan kisebb lesz a növekmény. Az összkép azért torzul, mert jelen esetben egy nem ingatlanpiaci folyamat gyakorol jelentős befolyást az ingatlanpiacra.

Forrás: Blogstar



További ingatlan hírek

Eladná ingatlanát?

Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink, kiváló ingatlan szakjogász irodánk, hitelügyintéző csoportunk, és energetikai tanúsítvány készítésével foglalkozó mérnökcsapatunk garantáltan minden, az ingatlannal kapcsolatos ügyben segítségére tud lenni.

Eladnám az ingatlanomat

Ahol találkozhat velünk