Érdekli hogy milyen kikőtő épül az Aranyparton?

• 2017-11-19 20:47:00

Az elmúlt hetekben több cikk is napvilágot látott a Siófok Aranyparton megvalósuló ingatlanfejlesztés és kikötőépítés kapcsán, amelynek részleteiről a beruházó képviselője, Kéri Attila, a DIVINUS Alapkezelő ZRt. vezérigazgatója az alábbiakban mondja el a részleteket.

Társaságunk 2007-ben vásárolta meg az Aranyparton található üdülőövezetbe tartozó ingatlant Siófok város önkormányzatának meghirdetett nyilvános tenderén. Nem állt szándékunkban, a városban az Ezüstpart után újabb fejlesztésekbe fogni, de a város akkori vezetése kifejezetten azzal a szándékkal kezdeményezett velünk tárgyalásokat, hogy felajánlják megvételre ezt a Szent László utca végén található területet.
Az egyetlen kecsegető érv emellett, akkor az volt számunkra, hogy ehhez az ingatlanhoz tartozik egy kikötő létesítési jog.
Ezt a jogot, a hosszú évek alatt - több mint 20 szakhatóság által előkészített és jóváhagyott - Balatontörvény biztosította, biztosítja.
Amikor a város szabályosan meghirdette, közzétette egy nyilvános pályázaton a projektet, végül vezetőségünk úgy döntött, hogy ajánlatot teszünk erre a különleges területre. A pályázatot megnyertük, majd adás-vételi szerződés keretében kifizettük a városnak.
Az „Álmai nyaralója" nevű projectünket kifejezetten erre a szerzett jogra terveztük és kiviteleztük. A kivitelezett 109 nyaraló tulajdonosát előre tájékoztattuk arról, hogy egy kikötőt kívánunk megvalósítani az ingatlan előtt. Volt, akinek ez vonzerőt jelentett és éppen emiatt döntött mellettünk, míg volt, aki pont emiatt nem vásárolt nálunk ingatlant. Ebből a tényből is látszik, hogy természetesen mindenkinek lehet más és más értékrendje, preferenciája az Ő Álmai Nyaralójának, illetve a Balatonnal kapcsolatos elvárásait illetően.
A nyaraló komplexum tervezése előtt már megbíztuk Dr. Ördög József tervező urat azzal, hogy tervezzen egy olyan különleges megoldásokkal élő kikötőt, aminek későbbi üzemeltetése költséghatékony és ne kelljen éveken át további kotrásokkal biztosítani a déli parti kikötőkre jellemző bejárást. Valamint, hogy kerüljük el a többi, partra merőlegesen kialakított, kikötőre sajnálatosan jellemző eliszaposodást.
Így született meg a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszékvezetője, mérései és modellezései alapján, több hónapos munka eredménye képpen ez az egyedi kialakítású különleges kikötőterv.
Azzal, hogy magát a kikötőt nem csatoljuk közvetlenül a parthoz, kiküszöbölhetővé vált mindkét eddigi gyakori probléma.
- A kikötő bejárata 240 méterre került a vízparttól, ami már bőven nem úszásra kijelölt terület, így a fürdőzők testi épségét nem veszélyeztethetik a hajók. Mivel ez egy mélyebb terület, így 2.5-3 méteres állandó vízmélység biztosított, így a kotrással járó iszaptalanítás teljesen feleslegessé válhat a jövőben.
- A vitorlás szezonban használt kikötői híd alatt zavartalanul áramolhat a víz, nem gátolja az esetlegesen kialakuló növény és állatállomány megtelepedését és nem alakulhat ki a védőgát „hónaljában" eliszapolódás. A part, a megszokott terhelést kapja és a kikötő nem vesz el területet a partot használóktól.

Miután ezt a kb 200 férőhelyes kikötő tervet, lakossági ellenállás miatt 5 évvel ezelőtt elutasította az illetékes környezetvédelmi hatóság, jogi úton támadtuk meg a döntést, aminek következtében kellő szakmai indoklás elutasításának hiányában a Bíróság új eljárásra kötelezte az engedélyező hatóságot.
Az egyeztetések során kompromisszumokat tettünk. Lecsökkentettük a kikötő férőhelyszámát, az éppen még nem veszteséggel üzemeltethető 99 férőhelyes minimum szintre, de nem azért, mert ez nem lett volna hatástanulmány készítési kötelezettség határa, ahogy ezt a hírforrásuk állította)
Továbbá megfinanszíroztunk, a hatóság kérésére, egy majd egy éven át tartó biológiai és környezeti hatástanulmányt, ami négy évszakon át kísérte figyelemmel az érintett terület élővilágát.
Az összes szakhatóság kivétel nélkül, szakmailag alaposan előkészítettnek és megfelelőnek találta a szakemberek munkáját.
Csak egy kritikus, laikus tömeg - feltételezések, rágalmak mögé bújva - támadja ezt a Balatoni minőségi turizmusfejlesztést.
Mi nem vitatjuk, hogy nem lenne joguk ehhez. De azt állítjuk, hogy a vitorlás sport szerelmeseinek ugyan olyan jogaik vannak a Balaton használatához, mint a kite-os, surf-ös, strandoló embereknek. A különbség csak annyi, hogy míg az előbbiek, minden engedély nélkül hódolhatnak a szenvedélyeiknek, addig a vitorlásoknak, egy bonyolult engedélyezési procedúrán kell keresztül menniük, engedély birtokában százmilliókat beruházniuk az állami tulajdonú Balaton mederbe, majd évi tízmilliókat fizetve annak éves bérletidíjaként az államnak.
Mivel a vitorlás hajók csak kikötőkben tarthatók, ezért az ellenzőknek lehetőségük van ellentétes véleményük érvényesítése érdekében jogaikkal való visszaélésre.
Mi tájékoztattuk a Balatont megőrzésén fáradozó baráti társaságot ezekről a fenti műszaki és egyéb tanulmányokról. Eljuttattuk ezeket hozzájuk, de nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy őket semmi nem érdekli, csak és kizárólag az, hogy megakadályozzák a fejlesztést. A közmeghallgatáson is félrevezetően a régi tervezett kikötő adataival prezentáltak és nem a véleményezés alatt lévő jóval kisebb tervvel.
Elmentünk a partra szervezett szeptemberi fórumukra, a szerdai meghallgatáson is ott voltunk, de szakmai párbeszéd híján, semmi értelmét nem láttuk a megnyilvánulásnak.
Társaságunk 5 éve elkészült a kikötő létesítéshez előírt kiszolgáló helyiségekkel, melyekre jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik. A különböző engedélyekre, szakmai tanulmányokra és épületekre már több tízmillió forintot költöttünk el.
Úgy gondoljuk, hogy mind a siófoki vezetés, mind az illetékes hatóságok népharagtól való félelme, nem adhat okot arra, hogy ne szakmai döntés szülessen az ügyben, hiszen ez a magatartás, döntés messzemenőkig alááshatja a vállalkozók jogbiztonságát. Egyetlen demokratikus államnak nem lehet érdeke ez, mert a haladást, a fejlődést ezek a hozzánk hasonló adófizető vállalkozások biztosítják az ország, ebben az esetben a Balaton fejlesztése érdekében.