CSOK-hatás
Meddig nőnek a lakásárak?
Egyelőre mérsékelten van élénkítő hatása a hazai lakáspiacra a július elejétől kibővülő családtámogatásoknak. Az előző hónapokban ugyanis némi visszaesés és kivárás volt észlelhető a piacon. Kérdés, mi várható a közeljövőben?
"Folyamatosnak látom az érdeklődést az akcióterv iránt, és meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy nem kell sietni. Egyúttal türelmet is kérek: minden jogosult meg fogja kapni azt a segítséget, ami jár neki. A Családvédelmi Akcióterv támogatásait július 1-je óta már több mint 14 ezer család igényelte” – olvasható Novák Katalin szakállamtitkár Facebook-oldalán. Egyelőre nem körvonalazható, kiket és milyen mértékben érinthetnek az intézkedések, ezzel kapcsolatosan előzetes hatástanulmányok még nem láttak napvilágot.
Novák Katalin a Magyar Nemzetnek nyilatkozva egyebek között azt mondta: július első napjaiban szinte megrohanták az emberek a kormányablakokat. Beszámolt arról, hogy a babaváró támogatást eddig több mint 4600 házaspár igényelte, a nagycsaládos autóvásárlási támogatásra pedig több mint 8000 kérelem érkezett. Ez a két lehetőség vonzotta a legtöbb érdeklődőt, és „a jelzáloghitel-elengedés is jól teljesít”.
Az államtitkár asszony úgy fogalmazott, hogy az izgalmas időszak még csak most következik, mivel nem lehet tudni, összesen mennyien élnek majd a támogatásokkal, és annak milyen hosszabb távú demográfiai hatása lesz. StagnáláS várható?
A szakállamtitkár szavaiból az is kiderült, hogy a megrohamozott kormányablakoknál és a többi közigazgatási szervnél szerinte nem volt fennakadás az ügyintézésben, valamint a bankok és az autókereskedők is nyitottak, rugalmasak az ügyfelekkel. A szakportálok, köztük a Portfolio ugyanakkor arról ír, hogy úgy tűnik, a babaváró hitel és a kibővített CSOK első hónapjában még nem rohanták meg tömegével a vásárlók a piacot, de az is lehetséges, hogy a befektetők száma csökkent az elmúlt hónapokban. A portál szerint egy hónap adataiból még korai hosszú távú következtetéseket levonni, de tény, hogy az utóbbi hónapokban az értékesítők az értékesítési idő folyamatos hosszabbodásáról beszélnek. Ezt támasztja alá a Duna House havi tranzakciószámbecslése is. A lapunkhoz is eljuttatott számítás szerint a júniusi komolyabb visszaeséshez képest júliusban 15 százalékos növekedés mutatható ki a hazai lakóingatlan-piacon. Ez azonban még mindig 10 százalékos elmaradást jelent a tavalyi rekord hónapnak számító adásvételi számoktól. A Duna House szerint a következő hónapokban fog kiderülni, hogy az idei második negyedév gyengébb mutatóit egy átmeneti megtorpanás, esetleg az új családtámogatások miatti kivárás okozta, vagy esetleg egy piaci trendforduló első jeleit láthatjuk.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak árnyalta a képet. Az országos trend eltérő Budapesten és vidéken, ami nemcsak a babaváró hitellel és CSOK-kal függ össze, hanem a két ingatlanpiaci szegmens eltérő dinamikájával is. Budapesten átmeneti csökkenés figyelhető meg a lakástranzakciók számát tekintve – itt valóban igaz, hogy egyfajta kivárás van jelen.
Balogh szerint Budapesten a saját célra vásárlók aránya magasabb, mint a befektetési célból történő újabb vásárlóké. Ezért a fővárosban a szakma egy stagnáló időszakra és hosszabb várakozási időre számít. Ehhez képest vidéki élénkülés figyelhető meg a regionális központokban, egyetemvárosokban – itt ugyanis sok új beruházás történik, melyek új munkahelyeket is jelentenek, és az új munkavállalók egy részének lakásra is szüksége lesz. A befektetőknek ezért egyre inkább a vidéki nagyvárosok jelentenek jó célpontot, hiszen itt még további növekedésre lehet számítani. növekvő lakáSárak Mindeközben a lakásárak változó ütemben, de folyamatosan nőnek. Balogh László szerint a lakásárakat nem lehet önmagukban értelmezni – amíg a gazdasági növekedés stabil, ennek eredményei az ingatlanpiacon is érezhetőek lesznek. A KSH legutóbbi adatai szerint 2019. első negyedévében tovább drágultak a lakások. Még mindig új lakásból van a legkevesebb. Szakértők szerint évente legalább 40 ezer új lakás megépítésére lenne szükség országosan, azonban ennek csupán fele épül meg, és bár 2016 óta növekvő a tendencia, még a válság előtti szintet sem éri el. Az új lakások árának növekedését a folyamatosan emelkedő kivitelezési költségek (munkaerő, anyagár), a visszatérő 27 százalékos áfa és – miként a használt ingatlanoknál is – a kereslet alakulása, például az új támogatási formák is befolyásolják.
Az eladott új lakások ára 2018-ban átlagosan 27,6 millió forint volt, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A budapesti 34,1 millió forintos átlagos árszint több mint 10 millióval haladta meg a megyeszékhelyekét. Az árak 2019 I. negyedévében tovább emelkedtek: a KSH szerint az új lakások átlagára idén már Budapest egészére számítva meghaladta a négyzetméterenkénti 700 ezer forintot, míg a megyeszékhelyekre és a többi városra 400 ezer forintos átlagos négyzetméterár jutott. A fővárosi új építésű luxuslakások pedig annak ellenére is gyorsan elkelnek, hogy az ezen a szinten jellemző 1 millió forintos négyzetméterárak tavaly óta megduplázódtak. A nagyértékű ingatlanok a fővárosi belső kerületekben jelennek meg legnagyobb számban, de egyes Balaton-parti településeken és Debrecenben is egyre nagyobb számban fordulnak elő.
A használt lakások ára is emelkedik, a kiadvány szerint 2019 első három hónapjában az új és használt lakások átlagosan 5 százalékkal drágultak az előző negyedévhez képest. tavaly egy fővárosi használt lakás átlagos ára 30 millió forint körül volt, az átlagos négyzetméterár pedig 500 ezer forint, míg megyeszékhelyeken ennek fele.
A kiadvány szerint megfigyelhető, hogy az utóbbi években a családi házak áremelkedése a legtöbb vidéki nagyvárosban és körzetében elmaradt a társasházi – panel és nem panel – lakásokétól. Ami Budapestet illeti, 2019-re a pesti külső kerületek családi házainak négyzetméterára lett a legalacsonyabb (384 ezer forint/m2), emellett az átmeneti kerületek családi házai számítanak a leginkább megfizethetőnek (433 ezer forint/m2). A Balla Ingatlaniroda tájékoztatása szerint a megugrott kereslet miatt az elmúlt években elszálltak a lakásárak.
Ez azt eredményezi, hogy jelenleg a fővárosi lakások négyzetméterára közel duplája a családi házakénak, minek folytán egy belvárosi lakás áráért az agglomerációban házat lehet vásárolni. Konkrét példaként említik, hogy egy közepes állapotú, kétszobás 11. kerületi panellakás 32-35 millióért adható el, míg ugyanennyiért Érd kevésbé frekventált részén beköltözhető családi házat lehet venni. Bár óriási a piacon a kínálat a régebben épült családi házakból, a közlemény arra is kitér, hogy ezek az épületek többnyire kevésbé jó adottságúak, nem egyszer korszerűsítésre, átépítésre szorulnak, ami sokakat elriaszt, főleg most, amikor elég nehéz kivitelezőket találni.
A hazai piacon legmagasabbnak számító budapesti ingatlanárakkal kapcsolatban egyébként a KSH elemzői kihangsúlyozzák a külföldi vevők szerepét: az ő költéseik súlya ugyan a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül nem számottevő (2,3 százalék), Budapesten azonban eléri a 12 százalékot, a pesti belső kerületekben pedig a 26 százalékot, ami nagymértékben magyarázza az itteni árak elszakadását az átlagos hazai árszinttől. Míg 2018-ban a külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot költöttek, Budapesten ez az összeg meghaladta a 40 millió forintot.
Az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik volt olyan, aki Pesten talált lakást.
Forrás: Hetek
További ingatlan hírek
-1249718.jpg)
-1249936.jpg)
-1249948.jpg)
-1249873.jpg)
-1249914.jpg)
-1249853.jpg)
