ATV Heti Napló riport - Mit tehetnek azzal a főbérlők, ha a lakójuk nem hajlandó fizetni nekik semmit?

• 2019-09-10 06:57:00

A Napló ingatlanszakértő vendége Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa.

Kattintson a riport megtekintéséhez:
http://www.atv.hu/videok/video-20190908-heti-naplo-svaby-andrassal-1-resz-2019-09-08

A riport 17:54 perckor kezdődik

Mv: Az a helyzet, hogy most amolyan rémtörténetek következnek, amit csak azok élhetnek át, akik lakáskiadással foglalkoznak. Ugyanis, ha a bérlő úgy dönt, hogy nem fizet, akkor nem sok eszköze van a bérbe adónak, hogy kitessékelje a saját lakásából a bérlőt. A procedúra akár évekig is elhúzódhat, addig a tulajdonos be se teheti a lábát a lakásba, és a rezsiket is neki kell fizetnie. Ha erőszakos, akkor ő jobban megütheti a bokáját, mint a nem fizető bérlő. Az egyik ugyanis büntetőjogi, a másik polgári jogi kategória. Balla Ákos, ingatlan szakértő: Rendszeresen károsítanak meg embereket ugye azzal, hogy nem fizetnek bérleti díjat. Kvázi illegális lakásfoglalóként laknak a lakásukban. Tóth Balázs Gergely, ügyvéd: Nincs közjegyzői okirat, akár a bérleti szerződésről, akár a bérlő kötelezettségeiről, akkor peres eljárás évekig elhúzódhat. Szurovecz Kitti, újságíró: Semmit nem lehet tenni igazából, csak ülni tehetetlenül, éjszakákat átsírni, gondolkodni, 45 szakembert megkérdezni, és reménykedni abban, hogy az ember előbb-utóbb talál egy kiskaput, vagy pedig az önkényes lakásfoglaló fogja feladni, és lelép. R: Ugyan azt nehéz megtippelni, hogy hány kiadó ingatlan lehet ma Magyarországon, mivel erre vonatkozó pontos statisztika nincs. Ugyanis a legtöbb lakást feketén adják ki, és nem adóznak azok után. De, ha felmegyünk valamelyik albérletkereső portálra, akkor a lista végeláthatatlan, így könnyen elképzelhető, hogy önök közül is sokan kényszerültek már olyan helyzetbe, mint amiről ez a riport most szólni fog. Kittiék azzal a problémával kerestek meg minket, hogy van egy lakásuk, amelyet kiadtak egy családnak, de a család hónapok óta nem fizet nekik, kirakni viszont nem tudják őket a lakásból. És hogy miért? Mert a törvény jelenleg a bérlőt védi, nem a tulajdonost. Alig kezdtük el a forgatást, amikor hívott Dézsi Zoli, hogy éppen az Újságmúzeum főszerkesztőjével riportozik, persze teljesen más ügyben, de Sal Endrének is lenne mondanivalója a témában, hiszen őt is alaposan átverték a bérlői. Sal Endre, újságíró: Kiadtam a lakásunkat hat évvel ezelőtt egy családnak, és négy évvel ezelőtt egyszer csak közölték, hogy nincs pénzük. És akkor megkérdeztem tőlük, hogy hát és akkor a továbbiakban? És hát volt egy cinikus válasz, hogy perelj. R: A per másfél évig tartott. A nem fizető bérlők addig jól elvoltak Endréék lakásában, ott, ahová a tulajdonos Endre be sem tehette a lábát a jogerős kilakoltató ítéletig. Sal Endre: Amikor én ugye be akartam menni, akkor a rendőr azt mondta, hogy meg ne tegyem, merthogy magánlaksértést követek el. R: Értik! A saját lakásába való belépéstől óvta Endrét a rendőr, nehogy véletlenül a nem fizető bérlőnek bármilyen baja legyen. Úgy látszik, hogy az már kevésbé számít, hogy a tulajdonossal mi lesz. Sal Endre: Eleve az ügyvéd, az körülbelül másfél millió forintba került. A rezsit nem fizették, azzal megjártam. És hát mellette ugye, ha az elmaradt bérleti díjat veszem, akkor összességében négymillió forintra rúg az a kár, ami engem ért. R: Nem mellesleg ezt a pénzt Endre zsebéből lopták ki a bérlők, hiszen a lakás bérleti díját neki gyűjtögették volna. Ahogyan Kittiék is számoltak a kieső pénzzel, abból törlesztenék ugyanis a hitelt. Most viszont nemhogy nem tudják kiadni másnak a lakásukat, még be se léphetnek az ingatlanba. Szurovecz Kitti: Egy egészségügyi problémára hivatkozva egyszer csak elkezdtek csúszni a bérleti díjjal, a rezsifizetéssel, majd egy hosszabb elutazásunk után már úgy tértünk vissza Magyarországra, hogy ők egyáltalán nem voltak hajlandóak sem rezsiköltség terén, sem bérleti díj terén teljesíteni. Eddigre le is járt a szerződésünk, és akkor ők éppen kettő hónap albérleti díj és rezsiköltség elmaradással voltak felénk. És én akkor azt mondtam, hogy ne haragudjatok, de ezt így nem tudom tovább vállalni, mert mi is pénzből élő emberek vagyunk, nem tudok két családot eltartani. Szóval a szerződést nem fogjuk meghosszabbítani, és légy szíves, költözzetek el! Na és akkor ez után ránk szabadult a pokol. R: Innentől kezdve a bérlők nem voltak hajlandóak szóba állni Kittiékkel, kizárólag egy ügyvéden keresztül kommunikáltak. Mint utóbb kiderült, már az előző albérletben is eljátszották ugyanezt. Szóval valószínűleg már jól tudták, hogyan kell kijátszani a jogszabályokat. Ugyanis, ha nem ismernek el semmilyen kiköltözési kötelezettséget, nem csinálnak semmit, hanem csak egyszerűen bent maradnak a lakásban, akkor azzal bizony jó sokáig el tudják húzni a kilakoltatást. Tóth Balázs Gergely: Ami a magánszemélyek kiköltöztetését igazán megnehezíti, még végrehajtás során is, az a körülbelül fél éves moratórium, ami novembertől áprilisig tart. És akár magánszemély a bérbe adó, akárki, hogyha a bérlő egy magánszemély, akkor is, hogyha van gyereke, akkor is, hogyha nincs, ebben az időszakban nem lehet kiköltöztetni. Tehát, hogyha adott esetben akkor ér el a végrehajtás olyan szakaszba, hogy már ki lehetne költöztetni, akkor fél évig állni fog az ügy. R: Tehát, ha Kittiéknél nem oldódik meg az ügy november 15-ig, akkor újabb fél évet kell majd várniuk arra, hogy bármi is történjen. Addig pedig a bérlők jogszerűen élhetnek a lakásukban. Balla Ákos: Ha viszont ugye valaki kifejezetten nem törekszik arra, hogy legálisan lepapírozva, szerződött módon adja bérbe a lakását, tehát egyszerűen szólva adócsalást valósít meg, akkor ugye nem sok mindenre számíthat, amikor utána a jognak a pozitív eszközeivel, tehát a jogérvényesítés eszközeivel akar élni. R: Na, de ha valaki közjegyzői okiratba is foglalja a bérleti szerződését, hivatalosan, legálisan adja ki a lakását, még akkor sem számíthat túl sok jóra, merthogy Kittiék így adták ki a lakást, mégis március óta ott laknak a nem fizető bérlők a lakásukban, és jelenleg fogalmuk sincs még, hogy mikor kaphatják vissza Kitti egykori otthonát. Tóth Balázs Gergely ügyvéd azt mondja, hogy ilyen esetekben is akár fél évig, adott esetben egy évig is elhúzódhat az ügy, és ez még sajnos gyorsnak is számít. Tóth Balázs Gergely: Amiatt, hogy ennyire körülményes és bonyolult a rendes jogi út igénybe vétele, ezért szorulnak a bérbe adók sokszor ilyen, hát a jogszerűség határmezsgyéjén álló megoldásokhoz. Ide tartozik például a zárcsere, ide tartozik az, hogyha kikapcsoltatják az áramot, vagy elviszik a bérlő cuccait. Ezek a gyakorlat szerint azonban nem jogszerűek, sőt, sajnos ameddig a bérlő bent van, és vitatja azt, hogy neki ki kellene költöznie, addig egy jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban az ő jogait védi a törvény. Szurovecz Kitti: Amit a jog megenged, a polgárjog, azt a büntetőjog tiltja. Tehát a polgárjog lehetőséget ad nekem arra, hogy lecseréltessem a zárat, vagy akár, úgymond felújítás jogcímén elvigyem az ajtót, és ott maradjon a ház ajtó nélkül, ami által nyilván lakhatatlanná válik, viszont be kell lépnem a lakásba ahhoz, hogy le tudjam venni az ajtót, ami által birtokháborítást követek el. Tehát már a büntetőjogban én büntethetővé válhatok. R: Ráadásul Kitti még rendkívül emberséges módon próbált hozzáállni ehhez az egész helyzethez. A két hónapos elmaradás után azt mondta a bérlőknek, hogy úgyis nála van a kéthavi kaució, így eltekint a fennálló tartozástól, sőt, még egy hónap grátiszt is ad nekik, és csak azután kell elköltözniük. Hát ugye nemhogy nem költöztek el, de még szóba se állnak a tulajdonosokkal. Szurovecz Kitti: A végrehajtási költségnek a mértéke sem elhanyagolható. Tehát, hogyha valaki egy nálunk rosszabb anyagi helyzetben van, akkor igenis gondot jelenthet ilyen esetben megelőlegezni a közjegyzőnek azt a 20 ezret, a végrehajtónak azt az 55 ezret, hogy egyáltalán megmozduljon. R: Röpködnek a tízezrek. Szóval nem elég, hogy a bérlők nem fizetnek, még az is rengeteg pénzbe kerül, hogy egyáltalán valamikor ki lehessen őket tenni a lakásból. Balla Ákos: A magas bérleti díjakba bele van árazva sok esetben az, hogy egyébként a bérlő esetleg nem fog fizetni, vagy komoly károkat fog okozni. Ami ugye egy felesleges eleme ugye a bérleti díjnak, vagy feleslegesen tartja magasan a bérleti díjakat. Hiszen egyébként, hogyha ez nem lenne, tehát mondjuk, akár egy gyorsabb jogérvényesítésre lenne lehetőség, vagy hatékonyabb jogérvényesítésre lenne lehetőség, és nem kellene valakinek éveket várni esetleg arra, hogy a lakást tudja használni, újból bérbe adni, vagy a károkat ugye megtéríteni minden esetben a bérbe vevő, akkor sokkal alacsonyabb bérleti díjak mentén adnák bérbe több esetben az ingatlanokat a bérbe adóik. Miközben így pedig ugye egyből abból indul ki a bérbe adó, hogy ő károkat fog elszenvedni ennek a folyamatnak a során. Tehát ő beleárazza ebbe a bérleti díjba. R: Nyilván az sem véletlen, hogy a közösségi oldalakon már számtalan albérletes csoport található, ahol az ismerősök ismerősei keresgélnek bízva abban, hogyha már van valamilyen közös pont a tulajdonos és a bérlő között, akkor nagyobb valószínűséggel lesz megbízható az az ember, aki akár évekig fog a lakásukban élni. Ilyenkor a riport végére mindig azt tervezem, hogy mondok valami nagyon hasznos tanácsot önöknek. Ez azonban most lehet, hogy elmarad, mert hiába beszéltem szakértőkkel, a jelenlegi jogszabályok miatt túl sok mindent nem tehetünk. Ezért is van például, hogy Nyugat-Európában már csak munkaviszony-igazolással és ajánlólevéllel vehet ki valaki lakást. Nyilván még ez sem garancia arra, hogy valaki megtalálja a tökéletes albérlőt. A Heti Naplóban Török Réka riportját látták. Mv: Angliában különben, ezt saját példámon tudom, a bérlőnek, ha nincsen legalább féléves, folyamatos munkaviszonya, úgynevezett garantor, tehát kezes kell a lakásbérléshez, a nélkül nem kapnak lakást. Ha nem fizet, a kezestől vonják azonnal a bérleti díjat és a rezsiket. Lehet, hogy ez lenne a jó megoldás itthon is az ilyen helyzetek kezelésére. Mondjuk, szerintem kezest találni szinte lehetetlen, csak a családban van esély.